2010. július 30., péntek
A budai erdőben sétálva nehéz átérezni a 'rengeteg' élményt. Elképesztően sűrű az erdő errefelé. Ha nem lenne túraösvény vágva, nem lehetne átkelni.
A tériszony nem igazán ismert fogalom, előre sosem jelzik, milyen lélekvesztőn kell átverekednie magát a lelkes túrázónak, hogy valahol sok-sok kilométerrel később a setét erdőből kikeveredvén valami csodálatos látvány kárpótolja a hosszú gyaloglásért. Jelen esetben ez az óceán volt.
Eleinte kicsit nyugtalanító, hogy rendszeres időközönként tábla figyelmeztet, itt pumák és medvék laknak. Részletes útmutató magyarázza mit tegyünk, ha találkoznánk velük. Az ételt fára lógatva, vagy az erre a célra kifejlesztett ingyenes ételszéfben kell tárolni. Majd tovább olvasva biztosítanak róla, hogy a Vancouver sziget Brit Kolumbia legnagyobb medve és puma populációjának ad otthont. Igazán bájos. De nem kell félni, van medve síp, meg medve szpréj, meg szerencse...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése