Utazom. Messzire utazom. Annyira messzire, hogy nemzetközi jogosítvány kell, hogy ott is pusztíthassam a gyanútlan útszéli virágládákat.
Egyszerűen lehet szerezni. Irány az ultramodern, számosztogatós, légkondicionált okmányiroda. Két fénykép, az elmaradhatatlan sárga csekk, aláírás itt, meg ott és máris boldog tulajdonosai lehetünk EU konform jogosítványunk nemzetközi változatának. A kis rózsaszín plasztik kártya smafu! Végre igazi szürke, golyóstollal kitöltött, iktatott, pecsételt karton füzetecske!
Kissé elbizonytalanító ugyan, hogy a fedlapon szereplő "Nemzetközi gépjárművezetői engedély" feliratot, mely nem szerepel egyetlen más nyelven sem vadonatúj okmányunkban, vajon hány nem magyar rendőr érti meg... De sorban álltunk érte, iktatták, van rajta pecsét is. Ráadásul büszkén hirdeti, hogy az 1968. november 8-i Közúti Közlekedési Egyezménynek megfelel... azóta változatlan dizájnnal.
Mert ami jó, az jó.
Íme a magyar állam elképzelése a nemzetközi jogosítványról.
